Tisztelettel: T.-né K. Annamária

NYILATKOZAT

Az alulírott T.-né K. Annamária kijelentem, az alábbi információk a valóságnak megfelelnek:

Gyermekem, T. Kinga Bernadett  200x.xx.xx.-én született. A születését követő 4. napon kiderült, hogy daganatos megbetegedésben szenved. Műtét, kemoterápia, sok- sok sírás, fájdalom, szenvedés jellemzi ezt az időszakot. Ekkor léptünk kapcsolatba a Gyermekrák  Alapítvánnyal, akik mind emberileg, mind anyagilag támogatták családunkat. 

A daganatos betegség nem előre látható betegség. Egyik percben nincs, másikban meg már ott van. Én is így voltam ezzel. A gyermekvárás örömteli időszakát, a születés csodáját váratlanul ez a betegség árnyékolta be. A műtétet követően kiderült, hogy gyermekemnek neuroblastomája van. (rosszindulatú daganat).

Az életünk, a család élete felborult. Kislányommal többet voltunk kórházban, mint otthon, mert a kemoterápia a kórházban történt, aztán lábadozás otthon, aztán citopénia miatt antibiotikumos kezelés vénán keresztül 5-6 napig, szintén kórházban. Aztán újra kezelés, lábadozás otthon, majd citopénia. Ez így ment hosszú hónapokon keresztül. A nagyobbik, majdnem 4 éves gyermekem születésnapjára azt kérte, hogy testvére gyógyuljon meg és legyen otthon ő is és anya is. Azt hiszem, ezt az időszakot így lehetne a legjobban jellemezni.

Sok kisgyermeket évekig kezelnek, a protokolltól függően. Milyen jól jön, mikor valaki segítő kezet nyújt. Nekünk ezt tette.

Az Alapítvány segítséget nyújtott a következőkben:

• kéthavonta 10000 Ft készpénz (számla ellenében)

• táplálék kiegészítők, vitaminok orvosi szaktanácsok mellett

• színházjegyek

• labdarúgó mérkőzések

• szabadidős programok

• nyaralás  Veszprémben

Én és a családom hálásak vagyunk a Gyermekrák Alapítványnak és összes dolgozójának a kedves szavakért, az ajándékokért, a szórakozási lehetőségekért. Mi és környezetünk tudjuk/tudja, hogy az Alapítvány tényleg segít a daganatos gyermekeken. 

Szomorú lenne, ha egy média által felkapott, politikával fűszerezett eset miatt a gyermekek elesnének ezektől a lehetőségektől. 

Nagyon sokan vagyunk olyanok, akik a táplálék kiegészítőket nem vagy csak nehezen tudnánk megvásárolni. 

Vajon megengedhető- e, hogy gyermekek ezért ne részesülhessenek ezekben a lehetőségekben?

Hogy azért ne tudjanak gyógyulni, mert nincs, ki vitaminokat, táplálék kiegészítőket adjon. 

Az otthoni gyógyulás lehetetlenné váljon, mert nincs steril szoba, vagy megfelelő hőmérséklet és az Alapítvány nem tud segíteni?

Folytathatnánk a sort, mert lenne mivel.

De az Alapítvány és az ő támogatásuk szóljon azokról, - akik csak tőlük remélhetnek segítséget - : a daganatos gyermekekről.

Budapest, 2014. 01. 27.

T.-né K.Annamária